Szusza Ferenc Stadion 1044 Budapest, Megyeri út 13. Telefon: 36-1/231-00-88 Fax: 36-1/231-00-89 Befogadóképesség: 13.501 ülőhely. Fedett: 12.301 ülőhely, fedetlen: 1.200 ülőhely. Világítás: 1.250 lux A Szusza Ferenc stadion története... Az 1899-ben létrejött Újpesti FC, a mai Újpest FC elodje már 1900 tavaszán létrehozta első pályáját. Ez a pálya a Pamutgyári mezőn, a mai Erkel Gyula utcában volt. Az MLSZ a túlságosan kis méretű játékteret az 1903-as bajnoki mérkőzésekre már nem hitelesítette, így az 1901 tavasza óta az UTE színeiben szereplő focistáknak új otthon után kellett nézniük. A klub vezetői úgy döntöttek, a Népszigeten új pályát építenek. A pálya gyorsan elkészült, 1903. május 24-én avatták fel a sporttelepet. A torna és atlétikai versenyek után 3000 fős közönség előtt találkozott az Újpesti TE és a MAFC csapata, az első osztályú Műegyetemisták 3-1 arányban nyertek az Újpest ellen. A korabeli leírás szerint sokan jártak a hazai mérkőzésekre, és a talákozókon áltában "A pálya bejárónál azután ketté oszlott a tömeg az egy kapun keresztül; Az egyik rész balra tartott: ez volt a lelkesebb - állópublikum, a másik rész jobbra: ez ha volt hely, leült a kerítés mentén húzódó padokra, ha nem volt, szintén állt mögötte - ez volt az előkelőbb helyek közönsége. >>Melegebb<< meccseken a két hely közönsége fúzionált - az ellenfél kapuja mögött." A Népszigeti pálya majdnem 20 évig szolgálta az Újpestet, az újpesti labdarúgókat és futballrajongókat. A korabeli újságok alapján a legmagasabb nézőszámot 1920. decemberében, az Újpest-MTK (1-0) mérkőzésen mérték, ekkor 10 000 néző tekintette meg a találkozót.A pályát hatalmas fák vették körül, a játékteret pedig kerítés és padok övezték. 1921-ben a terület tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium felmondta a bérleti díjat. Ekkor döntötték el az UTE vezetői, hogy új pályát építenek! 1922. szeptember 17-én, újpesti polgárok, vállalatok pénzébol készült el a nagy mű! A Stadion! Az első, amit Magyarországon ezzel a névvel illettek. Az első, ami vasbetonból készült. A stadionban 200 fedett páholy és 20 000 férőhely várta a szurkolókat. A nyitómérkozésen az FTC csapatát fogadtuk, és nyertünk is 2-1-re, 15 000 néző előtt. 1925 és 1928 között kerékpárpálya futott körbe a fű körül. 1930-tól a B oldal is fedett lett. A következő nagyobb változást 1945 hozta. Ebben az évben egy hatalmas árvíz szinte elmosta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése miatt fagyoskodó emberek. De ez az év hozta a stadion újjáéledését is. Teljesen felújították a stadiont, és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették. Az 1948-as, 9-0-ás magyar győzelemmel záródó Magyarország-Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadion nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona. Egészen 1953-ig, a Népstadion megépüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy. Ez idő alatt született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar-osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar-osztrák, november 20-án pedig a magyar-svéd mérkőzés vonzott 50 000 nézőt. Ebben az időszakban született a nézőcsúcs Újpest-mérkozésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 000 szurkoló zsúfolódott be a stadionba. A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került... Az 50-es évek közepétől a klub a nagyobb mérkozéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszítve így a hazai pálya előnyét. És a Megyeri úti stadion kapacitására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfelelően az 50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból "levágtak" egy részt, és így a kapacitás 32 000-esre csökkent. A következő változást 1962-ben jegyezhettük fel, ekkor nyitották meg a mentőbejárót a B terasz közepén. És ezzel ketté vágták az addig a teljes B-teraszt elfoglaló Újpest-tábort. 1968. áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világítás. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás - bár ezúttal minimális mértékben - de ismét csökkent. A 70-es években mindössze egy változás történt: egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion. A 80-as években sem költöttek sokat a stadionra. Az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1989-es felavatása, ami amiatt vált szükségessé, hogy a régi lámpák fénye nem volt elégséges a színes közvetítésekhez. 1998-ig ismét nem történt semmilyen változás. Ekkor a klub saját pénzén felújította a VIP páholyt, és itt a padokat székekre cserélték. 1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, aminek a végén 2001. november 15-én, a Magyarország-Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, exkluzív VIP boxokkal, bőrfotelekkel, minden igényt kielégítő luxussal rendelkező stadiont. Azóta két fontos változás történt a stadionban. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új neve lett csapatunk otthonának. Az Újpest-MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játékos nevét viseli a létesítmény, a hivatalos neve Szusza Ferenc stadion. A felújítás befejeztével a magyar labdarúgó válogatott is szívesen választja hazai pályának a Szusza Ferenc stadiont. Talán azért is, mivel a mérlegünk szenzációs: 20 mérkőzésen 18 győzelem és 2 döntetlen a mérlegünk, és a gólkülönbség is kiváló, 94-11! A XXI. század minden igényének megfelelőékszerdobozunk a jövőben is marad az, ami immáron több, mint nyolc évtizede folyamatosan volt: az újpesti és a magyar labdarúgás fellegvára!