Ha szemezek vele, akkor az a baj.
Ha nem szemezek vele, az a baj.
Ha csak öt percig csinálom, az a baj.
Ha egész éjszaka szemezek vele, az a baj.

De ha én odamegyek hozzá, az a baj.
Ha nem megyek oda hozzá, az a baj.
Ha elkérem a számát, az a baj.
Ha nem kérem el a számát, az a baj.

Ha 20-as vagyok, az a baj.
Ha 30-as vagyok, az a baj.
Ha 70-es vagyok, az is baj.
Ha 80-as vagyok - az nem lehetek -, az is baj.

Ha foglak, leteperlek, az a baj.
Ha csak becézgetlek, az a baj.
Vicceset mondok, az nem baj,
sőt, általában az a legkisebb baj.

Hogyha belelátok a fejedbe, az a baj.
De ha nem látok bele a fejedbe, az a baj.
Ha felveszem a papucsot, az a baj.
Ha nem veszem fel, felfázok, az a baj.

Ha elkenem a szemfestéked, az a baj.
Ha vékonyak a falak, az a baj.
Ott egy pók a párnán, az a baj.
Mindjárt jön a Barátok közt, az a baj.

Az a baj, kell valami?
Kell valami? Iszol valamit, az a baj?
Nem, nem iszok semmit, az a baj.
Az a baj, hogy nem iszol, és az a baj, hogy nem iszok.

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed?
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz?

Ha túlfőzöm a tésztát, az a baj.
De ha kicsit nyers a közepe, az a baj.
Ha nincs benne elég citrom a teában, az a baj.
Ha túl sok a méz, akkor meg az a baj.

Ha elfogy a dohányom, az a baj.
Ha elfogy a papírom is, az is baj.
Ha nem fogy el, az is baj,
mer' odajössz lejmolni, az a baj.

Nincs kedvem akárkinek adni, az a baj.
Ha tahó módon kérsz, az is baj.
De ha nem adok, az is baj.
Adok, azt megszopod, az a baj.

Ha ide megyek szórakozni, az a baj.
Ha oda megyek, szórakoznak, az a baj.
Ha jó a zene, sokan vannak, az a baj.
Ha rossz a zene, sokan vannak, az a baj.

Nem is tudom, mit keresünk itt, az a baj.
A barátaid meg milyenek, az a baj.
Azér' nem megyek oda, mer' az a baj.
Az arca a baj, az arc a baj.

Hogy én sodorjam meg, az a baj.
Mer' nem tudsz sodorni, az a baj.
Akkor meg minek kérsz? Ez a baj.
Tüzet is én adjak? Az a baj.

Azt hiszed, hogy füves, az a baj.
Mer' nem láttál még ilyet, az a baj.
Ezt mindig el kell mondanom, ez a baj.
Szerinted még nem unom? Ez is baj.

Ha hungarofób vagy, az a baj.
Ha szabadkőműves vagy, az a baj.
Ha dialektikus materialista vagy, az a baj.
Ha semmilyen nem vagy, az a baj.

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed?
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz?

Ha belépünk az Unióba, az a baj.
Ha nem megyünk a tuti jóba, az a baj.
Ha otthon nevelek disznót, az a baj.
Ha nem nyitok cukrászdát Bécsben, az a baj.

Ha aneszteziológust hívok a csirkéhez,
és aztán szívlapáttal csapom agyon, az a baj.
Libát töm a mama, az a baj.
De miért? - teszi föl a kérdést, az a baj.

Ha frissen iszom a tejet, az a baj.
Ha felforralom, fertőtlenítem, az a baj.
Kiveszem a spájzból, az a baj.
Ha a kiskanalat nem oda rakom vissza, az a baj.

Azt mondod, sokat szívok, az a baj.
Az a baj, hogy semmi közöd hozzá, az a baj.
Meg idejössz, azt' dumálsz nekem, az a baj.
És nem hagyod abba, az a baj.

És nem figyelsz, hogy nem érdekel, az a baj.
Az, amit mondasz: az a baj.
Meg illetlen is vagy, az a baj.
Mással beszélek - nem zavar?

Hogy nem vársz, amíg befejezem, az is baj.
Vagy akkor kérj elnézést, abból nem lehet baj,
de hogy bunkó vagy, az nem csak neked baj,
de hogy nem tudsz róla, az a legnagyobb baj.

Én tudom magamról, ez kisebb baj.
De legalább törekszem egy kicsit, az nem baj.
Na, mindegy, ez az én problémám, ez a baj.
Csak engem izgat, az a baj.

Pedig izgathatna még valakit, az nem lenne baj.
Jól felizgathatna valakit, abból nem lenne baj.
Az jót tenne nekem is. Az csak nem baj,
hogy vágyom rá egy kicsit... Szerinted, baj?

Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed?
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz?